Cyberdream – Az álmok otthona

Archive for October, 2008

Az álom

Megszámlálhatatlanul sokan foglalkoztak azzal, hogy mi is valójában az álom. Az ember mindig döbbenten állt az el?tt az élmény el?tt, amelyet saját álmai jelentettek, amelynek alvás közben részese volt, és amelyre felébredése után többé kevésbé vissza tudott emlékezni. Mi is valójában az álom? Mi vagy mik azok a tényez?k amelyek hatására létrejön az álom? Mi lehet a fiziológiás szerepe az álomnak? Ezekre a kérdésekre jelenleg senki se tudja a biztos választ, csak feltételezések, teóriák vannak.

Különbözö elméletek:

Egyes tudósok szerint, az álom “kaotikus rendetlenség, a gondolatok szabadjára engedett fantáziálása”. Vannak olyan álmok, amelyeket kívülr?l jöv? érzés vált ki, s amelyet az érzékek az álom elernyedésében fognak fel. Vannak esetek, amikor az álom egyértelm?en az ész befolyása alul kiszabadult tudattalanunk megnyilvánulása, mely ekkor minden megkötöttség nélkül engedi át magát bels? késztetéseinek. Ilyenkor kerülnek felszínre az ébrenléti állapotban csak megsejtett félelmek és remények, amelyek az álom idején továbbfejl?dnek és megvalósulnak. Az álom felszínre hozhatja azokat az emlékeket is, amelyeket csak a tudattalan fogott fel. Freud számára az álom az éber öntudat leginkább elleplezett, leginkább eltitkolt vágyainak megvalósulása. Olyan biztonsági szelep amelynek révén elfojtott vágyainkat el tudjuk viselni. Az okkultisták úgy gondolják, hogy amikor álmodunk, lelkünk szabadon léphet a másvilágba,ahol is felfoghatja valamely szellem intelmeit, vagy pedig saját képességei jóvoltából beleláthat a jöv?be.

A kutatásokból annyit biztosan tudunk, hogy az álmodás egy természetes folyamat, mely minden egészséges embernél alvás közben létre jön. Egy átlagos alvásnál ami pl.: 8 óra, ötször, hétszer álmodik az ember. Kísérletekb?l tudják, hogy az agy ilyenkor “alfa” hullámokat termel. Azt a személyt, akit ilyenkor (álmodás közben) felébresztenek, minden esetben emlékszik az álmára. Ez arra enged következtetni, hogy mindenki álmodik, csak nem mindenki emlékszik vissza az álmaira. Az álmok tartalmát sok tényez? befolyásolhatja. Az álom függ egyrészt az adott környezett?l, ahol éppen alszunk, (nem mindegy, hogy otthon a megszokott ágyunkban alszunk biztonságban, nyugodtan vagy pl.: egy ment?állomáson ahol azzal a tudattal alszik el az egyén, hogy bármelyik pillanatban megszólalhat a riasztást jelz? cseng?, melynek a megszólalása után minél hamarabb a ment?autóban kell lenni és indulni a megadott helyre) a környezeti hatásoktól, a hangoktól, a fényekt?l amelyek alvás közben érnek minket, de attól is, hogy aznap vagy a következ? nap milyen eseményeken megy keresztül az ember. Ezenkívül még valószín?leg számtalan dolog befolyásolhatja, melyekre talán még nem is gondolunk. Nézzünk mindegyikre egy példát:

A környezet hatása:

Egy nyugodt környezetben alszik el a vizsgált személy, aki pontosan a megszokott rendben evett, mosakodott és ment lefeküdni. Elalszik, majd 4-5 órai alvás után mellé állunk és egy bögréb?l vizet kezdünk csorgatni egy másik bögrébe, majd vissza. A hang eredményeként hamarosan felkel és elmegy a dolgát végezni. Normális esetben minden bizonnyal reggelig nem ment volna WC-re a kísérleti személy. Megkérdezve, hogy mit álmodott, az esetek túlnyomó többségében az álom tartalma kisebb-nagyobb eltérésekkel, egy olyan álom, ami kapcsolatban van a víz csordogálásával, a víz “hangjával”. Álmában ezt követ?en pillanatok alatt er?s vizelési ingere támadt, mire ? felkelt és kiment a WC-re. Ez a küls? inger egyértelm? hatása. Ami közös vonás tapasztalható, az az, hogy az inger hirtelen jelentkezik és legtöbbször átírja az álmot úgy, hogy kapcsolódjon az eseményhez vagy úgy, hogy az álom folytatása egyáltalán nem kapcsolódik az eredeti álomhoz. Persze az is lehetséges, hogy ez az els? álom, így nincs álom amit át kellene írnia, illetve meg kéne változtatnia. Az már egy másik kérdés, hogy az érintettek egy része, miért csak az álom végére emlékszik akkor, amikor pedig már álmodott el?tte. Ilyen helyzetekben fordul el? az is, hogy azt álmodja, hogy kint van a WC-n és pisil. A valóságban eközben bepisil, de ahogy ezt megérzi, riadtan ébred fel és megy ki a WC-re. Ennek oka valószín?leg az, hogy nagyon is életszer?ek az álmok, így amikor az álmában kint van a WC-n, ténylegesen ellazítja a megfelel? záróizmokat és ennek eredményeként valójában is ürül a vizelet és ekkor jön a visszajelzés melyet a lábán folydogáló vizelet okoz. Ez az a pillanat amikor felébred az adott egyén.

A napi események uralják az álmot:

Tipikus diák példa, amikor egy nagyon fontos vizsga el?tt áll a diák és még az álmában is ez jelenik meg. Például megálmodja, hogy mekkora szerencséje lesz, mert nem veszi észre a tanár, amikor ? éppen puskázik vagy megálmodja, hogy milyen rendes lesz vele a tanár, mert feltesz neki egy ment?kérdést. Na persze az is el?fordulhat, hogy még az álmában se tud felelni a tanár kérdésére a diák. Ez is egy érdekes kérdés, hogy itt a diákok álmának az eredménye mikor pozitív illetve mikor negatív. Ez minden bizonnyal a diák természetéb?l adódhat vagyis optimista-e az adott diák vagy pesszimista-e. Ennek a ténynek az eredménye fog tükröz?dni az álmában.

Az álmok keletkezését és tartalmát valószín?leg több tényez? is eredményesen befolyásolhatja: – egy küls? inger hoz létre egy álmot, – egy probléma megoldására születik az álom, – egy még igen enyhe érzés nyilvánul meg az álom tartalmában, (ez lehet akár egy megérzés is, ESP (extra-sensorial perception)) – azt a sok információt rendezgeti agyunk, amelyet a nap folyamán beszereztünk (itt jegyzem meg, hogy minden bizonnyal ezek az álmok vannak többségben). Vizsgáljuk meg ezeket részletesebben!

Egy küls? inger hoz létre egy álmot:

Az ilyen esetekben, mint azt az imént is láthattuk dönt? befolyása van azoknak az ingereknek, amelyek alvás közben érik az embert. Téves az a nézet, hogy álmunkban nem hallunk, nem látunk, nem érzünk semmit sem. Az igaz, hogy például a látás nem játszik szerepet, hisz nem éri fény a szemünket, de ennek ellenére, ha pl.: valakinek a csukott szemére er?s fény? lámpával rávilágítanánk (alvás közben), az a személy rövidesen felkelne, ugyanis az a fénymennyiség, mely a csukott szemén átsz?r?dik az már elég ahhoz, hogy ingerületet hozzon létre a szem retináján (természetesen itt az egyéni érzékenység is szerepet játszik). De arról is tudunk, hogy pl.: pont a szem az az érzékszervünk melynél akár nyomás hatására is ingerület jöhet létre a szem receptorain így a nyomásváltozás is létrehozhat “álképet”. De biztosan el?fordult már mindenkivel, hogy olyan helyen aludt, ahol nem volt sötét. Biztos, hogy nem aludt olyan kellemesen, mint sötétben. Hallásunk pedig egyenesen kivirágzik, hisz nem hall annyi “idegesít?” zajt, s?t a nagy csendben a fül úgy alkalmazkodik a csendhez, hogy a gyenge hangokat feler?síti, így a legkisebb hangot is érzékeli, melynek a következménye az, hogy ha ezt az ingert nem nyomják el er?sebb ingerek (pl.:a holnapi randevú gondolata), akkor ezek a hangok beépülhetnek és be is épülnek álmainkba (mint olvashattuk azt korábbi példánkon).

Egy probléma megoldására születik az álom:

Adva van egy olyan probléma, melyen egész nap t?rjük a fejünket, de ennek ellenére sehogy se jövünk rá a megoldásra. A kérdés nagyon fontos számunkra, így minél hosszabb ideig gondolkodunk rajta, annál jobban gyötörjük magunkat vajon mi tév?k legyünk. Eljön az alvás ideje, amikor is az agy m?ködése legalább annyira átrendez?dik, mint a szervezet egésze. Az agy bizonyos részei intenzíven m?ködnek, míg a test egyéb szervei aktív pihenésen esnek át. Logikusan következik, hogy ilyenkor az agy jobban képes feladatok megoldására, mint ébren, hiszen akkor még több feladatot kell elvégeznie. Biztos volt már mindenkinek olyan élménye, hogy este lefekvéskor egy probléma járt az eszében, és amikor reggel felébredt , csak a fejére csapott, ezt mondván: “Hogy ez eddig nem jutott eszembe!” Több kutatóról is szólnak efféle történetek, hogy így fedezte fel ezt és ezt pl.: Kekulé is így fedezte fel a benzol gy?r?t. (Legalábbis egyes elbeszélések szerint.)

Egy igen enyhe érzés jut kifejezésre az álom tartalmában (ez lehet akár ESP is):

Az emberi szervezetben a betegségek fokozatosan alakulnak ki, de a betegséget a szervezet korábban észleli, mint ahogy a fájdalmak és az egyéb tünetek azt jeleznék. Az organikus elváltozásoknál a betegség megjelenhet álom formájában is, ugyanis az enyhe ingert, az er?sebb ingerek elnyomják az ébrenlétben, így nem tudatosul bennünk. Azonban alvás közben ezek az enyhe ingerek is tudatosulnak, de mivel alszunk az álmunkra fejtik ki a hatásukat és alakítják álmunk tartalmát. Az ESP is hasonlóan m?ködik alvás közben. Az “érzéken túli érzékelés”-r?l tudjuk, hogy komoly er?ket igényel. Még azoknál is, akiknek e képessége születésükt?l fogva er?sebb (pl.: ikrek esetében), így teljesen érthet?, hogy miért jelentkezik ez a jelenség alvás közben gyakrabban. Azt is tudjuk, hogy az ilyen jelenség létrejöttekor az agy ugyanúgy “alfa” hullámokat bocsát ki, mint amikor az álomképeket érzékeljük. Ez a furcsa egybeesés is valószín?leg szerepet játszik az álom befolyásolásában illetve megalkotásában.

Azokat az információkat rendezgeti agyunk melyeket a nap folyamán szereztünk:

Minden bizonnyal ez történik leggyakrabban álmodás közben. Az a számtalan álomelemzés, melyet a kutatók végeztek, arra enged következtetni, hogy az a “látszólagos” zagyvaság, ami álmainkban szerepel, nem lehet más, csakis az információk rendezése, esetleg lelki folyamatok olyan megnyilvánulása, mely a vizualizációra és a hangok elemzésére hat az agyban. Az álmok gyorsan válthatják egymást anélkül, hogy bármiféle logikai összefüggés lenne köztük. (Legalábbis semmiféleképpen nem olyan egyszer?, egy-két lépcs?s összefüggést kell keresni köztük, mint pl.: egy egyszer?bb algebrai matematikai feladatnál.) Ennek a magyarázata valószín?leg a gondolatok és az ingerek igen gyors váltakozásában keresend?, illetve abban, hogy az er?sebb ingerek egyszer?en elnyomják a gyenge ingereket és ily módon nem hatnak az agy bizonyos részeire. Azonban az is elképzelhet?, hogy a gyengébb ingereket csak befolyásolják az er?sebbek és egy összhatás jut érvényre. Az álmokat mindig csak az egyén elmondása alapján ismerhetjük meg, így nagyon fontos, hogy az álmot milyen h?en tudja visszaadni, hisz ami számára apró lényegtelen részletnek t?nik az lehet, hogy számunkra, az elemz? számára fontos. Az álmok “megjelenése” bizonyosan függ az egyén vizuális és audiális képességeit?l. Van aki színesben, van aki fekete – fehérben látják álmaikat. Van aki “hall” is álmodás közben, van aki nem. Az álmokat legel?ször nem könny? felismerni, de meg lehet ezt tanulni. Az álmok felismerése azért okozhat komoly nehézségeket, mert az álmok többségét úgy éljük meg, hogy fel sem t?nik, hogy esetleg a halott nagyapánkkal beszélgetünk. Az álmokat teljesen életszer?nek, valóságosnak éljük meg, éppen ezért már csak reggel döbbenünk rá – ha egyáltalán emlékszünk rá – , hogy álmodtunk, mikor ráébredünk arra, hogy a nagyapánk már rég meghalt. Szerencsére azonban vannak egyértelm? jelek, melyekb?l ki lehet következtetni, hogy az adott pillanatban álmodunk-e vagy sem. Ilyen például, hogy a legtöbbször, olyan eseményben van részünk ami a “valódi” életünkben nem fordulhat el? pl.: körülnézünk, de úgy, hogy többször körbefordul a fejünk, mintha csak egy csavar lenne. Az aki felismeri, hogy álmodik (természetesen álmodás közben és nem utána) annak csodálatos élményekben lehet része. Bele tud szólni, alakítani tudja az álmait, ha akarja. Ezt persze nem teszi mindenki aki felismeri, hogy ? “most” álmodik, de az bizonyos, hogy aki erre a felismerésre jut álmodás közben, az sokkal könnyebben vissza tud emlékezni az álmaira. Az álmokba való beleavatkozás lehet, hogy helyes lehet, hogy nem. Ezt aligha tudjuk megítélni (ez valószín?leg függ az álom típusától is), az viszont biztos, hogy az álmokban véghezvitt cselekedetek hatással vannak az “éber” életünkre. Ezt kísérletekkel is ellen?rizték pl.: ha valaki sportol, az az álmában is edzhet és ennek a hatása le is mérhet?. Az “álomedzés” eredményes lehet a mozgások finomításában, tökéletesítésében. Ragyogóan lehet a hibásan bevés?dött mozdulatokat korrigálni. Ehhez hasonló technika figyelhet? meg a keleti harcm?vészeteknél is, ott ugyanis az edzéshez tartozik a meditálás, melynek különböz? technikái ismeretesek, köztük olyan is, melyben a meditálok a komoly koncentrálással elérik az “alfa” állapotot melyben mások álmodnak és a meditálásban elképzelik a tökéletes mozgást, mely jelent?sen segíti ?ket, annak pontos kivitelezésében. Az álmok megismeréséb?l, elemzéséb?l sok mindenre lehet következtetni, ezért is fontos azok feljegyzése, elemzése. A pszichológia már régen foglalkozik az álom elemzésével, de ez nem olyan egyszer?, mint amilyennek látszik. Ez komoly és nehéz feladat, hisz az álmok megértéséhez el?ször is meg kell ismerni az adott személyt, mert csak ezután leszünk képesek értelmezni és rendszerezni az álmait. Az álmok csoportosításával és elemzésével több neves pszichológus is próbálkozott, (pl.: S. Freud, A. Adler, C. G Jung, H. Bergson) de az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy nem lehet egyfajta sablon szerint elemezni az álmokat. Ezt bizonyosan viszont csak úgy lehetne bebizonyítani, hogy egy olyan személyt vizsgálunk meg, kit eléggé ismerünk, ugyanakkor ? még semmiféle álomjelentésekr?l nem hallott. Ugyanis azoknál a személyeknél, akik már hallottak álomjelentésekr?l nem lehet kizárni azt a lehet?séget, hogy pl.: egy adott esetben nem-e tudatosan befolyásolja, “produkálja” az álmát (tegye ezt akár tudat alatt, akarata ellenére). Azzal is számolni kell, hogy az álmokban megjelen? képek az agy asszociációs képességét “felhasználja” pl.: A futó álmot, a el?rejutással, a törekvéssel, a küzdelemmel azonosítják. Nem is kell nagyon elvonatkoztatnunk, hogy mi magunk is belássuk ez a kép ki is fejezi ezeket a motívumokat, de ez még nem jelenti azt, hogy minden álomnak egy sablon mintájára meg lehet mondani a jelentését, de azt se jelenti, hogy a minden álomnál az agy ily módon beleszól az álomnak a kialakításában. Éppen ezért nem célra vezet? (ámbár segítséget nyújthat) az a módszer, ha egy sablon mintájára próbálnánk minden álmot megfejteni. A megoldás az egyén életében van, annak minden mozzanatának lehet jelent?sége. Azt kiválasztani, hogy melyik álomban minek van jelent?sége, csak egyes esetekben lehet tudni pl.: egy lelkileg összetört személy álmaiban megjelen? képek igen jól elemezhet?ek, ha ismerjük a személy lelki problémájának a kiváltó okát. Éppen e nagy összetettség miatt (egészséges ember esetén) igazán helyesen csak az adott személy képes az álmainak a jelentését megfejteni, ha egyáltalán van valami értelmes jelentése. Álmaink gazdag lehet?séget nyújtanak arra, hogy a legelegánsabb módon – s ha lehet, minél diszkrétebben – hatoljunk be saját tudatalattink mélységeibe, s ismerjük meg magunkat még alaposabban. Így az a személy, aki megtanul emlékezni az álmaira, sokkal jobban megismerheti önmagát, hisz gondoljunk csak bele életünkben kb. 200000 órát alszunk 20 – 25 évet és ebb?l kb. 4 évet álmodással töltünk. Az emberek többségének ez a 4 év egyszer?en nem létezik, de aki emlékszik álmaira annak élete 4 évvel “hosszabb”. Ezzel a 4 évvel sokkal teljesebb, és érdekesebb lenne az emberek élete, ezért érdemes lenne, ha mindenki megtanulna visszaemlékezni az álmaira. Persze ez nem azt jelenti, hogy mindig emlékezne az álmaira csak akkor, ha azt ? is akarná.

(A cikket Szörényi Zsolt írta)