Cyberdream – Az álmok otthona

Descartes jósálmai és az igazság keresése
————————————————————————————————————

Történt egyszer, hogy *Decartes, a híres francia filozófus egyik hosszabb utazása alkalmával egy Ulm melletti parasztházban szállt meg, hogy elmélyüljön a fizika matematizálásának problémájában. Itt történt, hogy három igen különös álmot látott az éjszaka folyamán, amelyek – saját bevallása szerint – egész további életét döntoen megváltoztatták.

Descartes három álma
Elso álmában – amint éppen indulni készült valahova – az utcán találta magát. Hirtelen ismeretlen alakok, sötét árnyékok vették körül, ami igen nagy félelemmel töltötte el. Jobb oldalában eros fájdalmat érzett, meggörnyedt, elvesztette egyensúlyát, így a szél többször is megforgatta bal lába körül. Egyszer csak egy líceum épülete elé került, ahová elhatározta, hogy be is tért, egy újabb eros szél szintén arrafelé sodorta. Rögtön a kápolnába vette útját, imádkozni szeretett volna. Útközben azonban egy ismerosébe botlott, akinek elfelejtett köszönni, s amikor megfordult, hogy mulasztását jóvá tegye újabb eros szél akadályozta meg ebben. Ekkor valaki a nevén szólította és sugalmazta, hogy keresse meg N. Urat, aki adni akar neki valamit. Decartes ekkor egy dinnyét látott. Idoközben a szél is megszunt fújni és amint körülnézett mindenki szilárdan állt a lábán, o volt az egyetlen, akit továbbra is valami, hol erre, hol arra sodorta. Mikor álmából felriadt éles fájdalmat érzett oldalában, nem is tudott rögtön visszaaludni. Kikelt hát és az öröktol létezo jóról és rosszról elmélkedett amíg újból álom nem jött a szemére.

Második álmában menydörgést hallott, kinyitotta a szemét és látta, hogy a szoba szikrákkal van tele. Ezt követoen újból felébredt.
Harmadik álmában egy szótár várta az asztalán, mely mivel nem sajátja volt, valamilyen ismeretlen helyrol kerülhetett oda. Mellette egy költoi antológiát talált Corpus Poetarum címmel. Kezébe vette az antológiát és találomra felütötte. Ausonius egyik költeményénél nyílt ki, melynek elso sora a következo volt: Quod vitae sectabor iter? (Melyik életutat fogom választani?). Ekkor egy ismeretlen férfi jelent meg elotte, aki egy másik költeményt is ajánlott elolvasásra, az Est et non (Igen és nem) kezdetut. Descartes keresni is kezdte a költeményt, azonban azt sehol nem találta. A szótár idoközben eltunt, majd újra megjelent az asztal másik sarkán, azonban már hiányosan, végül az antológia és az ismeretlen férfi is szertefoszlott. Az álom pedig itt végetért.

A jósálmok megfejtései
Álmait maga fejtette meg. A szótárt a tudás teljességének, az antológiát pedig a bölcsesség szimbólumaként értelmezte. Az elso költeményt a morálteológia, a másodikat az emberi megismerés igazságának és hamisságának megtestesítojeként határozta meg. Az igazság szellem a tudományok összességének feltárására kapott szerepet álmában.

Míg az elso két álmát a múlt jelképének tartotta, a harmadik a jövore vonatkozott.
Az elso két álom Isten jelzése volt, aki így hívta fel figyelmét, hogy eddigi élete nem volt buntelen. A templom irányába fúvó, eros szél a gonosz szellem volt, amely eroszakkal kísérelte meg eljuttani oda ahová egyébként magától is el akart jutni. A második álomban megjelent villámlás pedig az “igazság szellemének jeleként leszállt, hogy birtokba vegye ot”.

Új életeszme születése
A jósálmok alapvetoen és véglegesen megváltoztatták Descartes életeszméjét, úgy döntött ezen éjszakától kezdve csak az igazság kutatásának szenteli életét. A jósálmokért egy lorettói zarándoklatot is felajánlott, melyet 1624-ben teljesített is.

*René Descartes (1596 – 1650) francia filozófus, természetkutató, matematikus. Muveiben az egzakt természettudományok eredményeit és a matematika módszereit alkalmazta. Filozófiája magját a szubjektum elotérbe helyezése és az ember számára leheto legnagyobb bizonyosságra való törekvés a jellemezte. Híres mondása és filozófiájának elso elve a “Gondolkodom, tehát vagyok” alapmondat.

Comments are closed.