Cyberdream – Az álmok otthona

Sigmund Freud(1856-1939) 1900-ban jelentette meg az Álomfejtés(Traumdeutung) cím?, korszakalkotó m?vét. Gondolatainak kiindulópontja, hogy álmaink korántsem fantáziánk értelmetlen, összefüggéstelen csapongása az éjszaka folyamán. Az álmok komoly jelent?séggel bíró tartalmat hordoznak, képet adnak személyiségünkr?l, elfojtott vágyainkról, megélt traumáinkról. Az álmok legfontosabb funkciójának “az elfojtott vágyak leplezett teljesülését” tartja.

Az álmok, az elfojtott vágyak leplezett teljesülései

Vágyaink egy része titkolt, tiltott vágy, mely éber állapotunkban, a reális világban érthetoen a legtöbb esetben megvalósíthatatlan. Ezeknek a vágyaknak az agyunk által módosított, s éppen ezért elso látásra értelmezhetetlen zagyvaságnak tuno képei jelennek meg az álmodás folyamán. Tudatunk csak ezen a módon képes kielégíteni éber állapotban elfojtott törekvéseinket, ezáltal biztosítva a lélek egyensúlyát.

Kiindulópont: a gyermekkori álmok

Freud megállapításainak bizonyítását egyik eloadásában a gyermekkori álomképek (melyeket a gyermeki tudatnak még nincs szüksége torzítani) magyarázatával kezdi. “Ha igen fiatal gyermekek álmait, másfél éves koruktól kezdve, figyelmünkre méltatjuk, úgy fogjuk találni, hogy azok egészen egyszeruek és könnyen megmagyarázhatók. A kisgyermek mindig azoknak a vágyaknak a beteljesedésérol álmodik, amelyek az elozo napon ébredtek fel benne, de kielégülést nem leltek. Minden különös magyarázó képesség nélkül rá fogunk jönni az ilyen álmok egyszeru megfejtésére, elég ha azok után az események után tudakozódunk, amelyeket a gyermek a megelozo napon (az álom napján) átélt.”

A felnottek álmai nehezebben értelmezhetok

Freud szerint a felnottek álmainak értelmezésénél azonban már komolyabb akadályokba ütközünk. A felnott tudata az erkölcsi és társadalmi elvárásoknak megfeloen ilyen vagy olyan módon ferdít a vágyképeken az álmodás során. Éppen ezért tunnek a felbukkanó képek, cselekvéssorozatok értelmezhetetlen zagyvaságnak. Hogyan lehet az elferdített képek valódi tartalmához visszajutni? Az álmok megfejtésének kiindulópontjaként az álommunka fogalmát vezeti be. Az álommunka az a folyamat, amit a tudatunk végez az éjszaka folyamán. Az álomnak kétféle tartalmát különbözteti meg: a nyilvánvaló és a lappangó álomtartalmat. A nyilvánvaló (látens) álomtartalom a tulajdonképpeni álomeseményeket jelenti, tehát azokat a jeleneteket, cselekvéseket, amelyeket konkrétan alvás alatt látunk. A lappangó (manifeszt) álomtartalom pedig hordozza ezen képek valódi jelentését: tudatalatti vágyainkat. Az álommunka feladata, hogy a nyilvánvaló üzenetet lappangó képekbe burkolja. Az így létrejövo álomképek álcázzák, elrejtik, felismerhetetlenné teszik az eredeti összefüggéseket.

Az álom értelmezése: az álommunka visszafordítása

Aki tehát értelmezni szeretne egy álmot, annak egyszeruen vissza kell fordítani azt a folyamatot, amit az álommunka végzett. Az álommunka négyféle tevékenységgel homályosítja el a látens tartalmat. A következokkel: surítés, eltolás, képi megjelenítés és másodlagos megmunkálás.

surítés
A surítés azt jelenti, hogy az álommunka ketto vagy több képzetet összekapcsol. Ezeket a képzeteket természetesen nem véletlenszeruen kapcsolja össze, azoknak van némi közös érintkezési pontjuk. Az eredmény pedig egyfajta metafora, mely asszociatív kapcsolatban van a látens tartalommal, tehát a jelentéssel.

eltolás
Az eltolás során a tudat számára jelentos tartalmakat az álomban közömbösnek ható dolgok helyettesítik. A jelentos tartalmakat ugyanis fölizgatnák, esetleg föl is ébresztenék az álmodót.

Mind a surítés, mind az eltolás eredménye tehát, hogy a látens tartalom egy másik formát ölt, nem jelenik meg közvetlenül, csak szimbólumok formájában. Ezzel a kérdéssel késobb Jung foglalkozik behatóbban.

képi megjelenítés
Az álommunka negyedik tevékenysége, a képi megjelenítés eredménye, hogy a képzetek vizuális formát öltenek. Freud hangsúlyozza, hogy az álmok jórészt vizuális képekbol, látási tartalmú helyzetekbol állnak. De Freud is észrevette, hogy az álomtartalom “…nem kizárólag helyzetekbol áll, vannak benne elszórtan be nem olvasztott vizuális képrészletek, beszédtöredékek, sot elfordítatlan gondolatmorzsák is.” (Freud: Az álomról)

másodlagos megmunkálás
Végül az álommunka tevékenységi körébe tartozik a másodlagos megmunkálás. Ezt a mechanizmust az álommunka utólag végzi. Ezáltal jelennek meg az apró betoldások, változtatásokkal, melynek célja az álmot összefüggové, a nappali logika számára elfogadhatóvá tenni. Nem minden álomban találjuk meg a nyomát.